Idén nyáron először volt alkalmam Magyarországra utazni. Sok csodálatos és lenyűgöző dolgot láttam Budapesten. A gazdag történelem, a gyönyörű Duna, a történelmi építészet. Ám mindazok közül, amit Magyarországon tapasztaltam, a legkülönlegesebb számomra a magyar gyerekek megismerése volt.
Még mindig látom lelki szemeim előtt kis csoportomat a diósdi Farm, ahol élünk táborból. Valter, Konrád, Nimród, Emma, Eszti, Zalán, Dani, Berci, Márk és Ádám. A gyerekek mindig mások, bárhová is utazol, de ezeknél a gyerekeknél az egy hetes táborunkban határozottan más volt a helyzet. Engedjétek meg, hogy három dolgot megosszak, amit éreztem, miközben együtt töltöttük a hetet.
Kedvesség. Nem állítom, hogy minden gyerek végig nagyon jól viselkedett. Soha nem jártam olyan országban, ahol ez így lett volna, de ezeknek a gyerekeknek a kedvessége ösztönös, természetes volt. Többnyire szelíd lélekkel rendelkeztek, és a hét folyamán szinte folyamatosan mosolyogtak.
Kíváncsiság. Nagyon szeretem, amikor a fi atalabb generációk kíváncsiak. Teljes szívemből hiszem, hogy ebben a kíváncsiságban rejlik az igazi tudás megszerzése. Ahogy a valaha leírt legfontosabb dolgokról (Istenről, az Ő fi áról, Jézusról és a megváltásról) beszéltünk, az egész teremben érezhető volt a feszült fi gyelem.
Kapcsolat. Egy olyan világban, ahol gyakran szembeállítanak minket másokkal, és azt sulykolják, hogy a különbözőségekre fi gyeljünk, ezek a gyerekek nagyon könnyen tudtak kapcsolódni csoportunk tagjaihoz. Ez nyilvánvaló volt azon az utolsó napon, amikor el kellett búcsúznunk. Isten olyan kapcsolatokat épített, amelyek több mint 5000 mérföldön, és ki tudja, hány éven fognak átívelni. Alig várom, hogy lássam, hogyan használja Isten ezt a három tulajdonságot és még sok mást, amikor tovább növeli az Ő országát a földön, ahogyan a mennyben is.
David Loyed, Whitesburg Baptist Church (Fordítás: Paulus Evangéliumi Közösség)
